A talaj tavaszi jó előkészítése már a talaj alapos őszi megmunkálásával kezdődik. Ne hanyagoljuk el ősszel a talaj mély lazítását és felforgatását szántással vagy mély ásózással. Így télen a talaj átfagy, javul a szerkezete és részben megszabadul a betegségektől és kártevőktől.
Ha az őszi előkészítést elvégeztük, tavasszal összpontosítsunk a nedvesség megőrzésére a talajban. A talaj természetes állapotában számos kapillárist tartalmaz, melyeknek köszönhetően a víz átvándorol a talaj alsó rétegeiből a felszínre. Ez a jelenség biztosítja a növények vízellátását.
Minden alkalommal, mikor a talajt lazítjuk és felforgatjuk, ezek a kapillárisok megszűnnek. Erre kell emlékeznünk a talaj tavaszi előkészítésénél is. Soha ne végezzünk mély lazítást a magvetés előtt.
Nagyon jól bevált a következő eljárás: kora tavasszal, mikor a barázdák csúcsai átszáradnak, lazán egyengessük el a talajt gereblyével. A földcsomók könnyen szétesnek apróbb részekre. Ezt követően várjuk a magvetés megfelelő idejét. Közvetelen vetés előtt meglazítjuk a földet kapával, elegyengetjük a talajt gereblyével és már vethetünk is. A tavaszi apró magvú zöldségek nagy részét (retek, sárgarépa, petrezselyem, hagyma, póréhagyma) 1 – 2 cm mélyen kell vetni, ezért a talajt vetés előtt 2 – 4 cm mélyen lazítsuk fel. Ha megtartjuk ezt az alapelvet, akkor a magokhoz eljut a víz a talaj alsó réstegeiből és ha nincs nagy szárazság, akkor a magvak gyakori locsolás nélkül is kihajtanak.
Számos kertész használ kertjében különféle talajművelő gépet. Ezeknek van egy hátránya – nem lehet rajtuk beállítani a talajlazítás mélységét, ezért a talajt általában egyenetlenül és túl mélyen – 15–20 cm – lazítják fel. Ebben a rétegben lerombolják a kapillárisokat és meggátolják a víz eljutását a magokhoz a talaj felső rétegébe. Ha a tavasz szárazabb, a vetés rosszul hajt ki és nem segít a locsolás sem. Ha ily módon készítjük elő a talajt tavasszal, a talajlazítást két héttel a magvetés előtt kell elvégeznünk. Ebben az esetben a lazítsát követően nem szabad elfeledkeznünk a talaj hengerlésésről sem.
A növények táplálása nem egyszerű feladat. Kiegyensúlyozott mennyiségű tápanyag hiányában a növények gyengülnek, sárgulnak, nem virágzanak és betegségek, kártevők támadják meg őket.
A nitrogén – N, foszfor – P és kálium – K az alapvető makroelemek, melyekre minden növénynek szüksége van a növekedéshez és fejlődéshez. Az egyes növények azonban különböznek abban, hogy a vegetáció ideje alatt melyik elemből milyen mennyiségre van szükségük. Például a gyep a nitrogénre igényes, ősszel viszont az átteleléshez több káliumra van szüksége. A hagymafélék meghálálják a foszfor jelenlétét és a gazdagabb virágzáshoz káliumra is szükségük van. Emelett a táplálásba számos mikroelem is bekapcsolódik (S, Fe, B, Cu, Mn, Mo, Zn ). Minimális mennyiségben van rájuk szükség, de nélkülük a növények nem tudnának létezni. Fontos az is hogyan viselkednek az egyes tápanyagok a talajban, a kémiai formájuk, kötődésük módja a talaj szorpciós összetételében és kimosódásuk a talajból.
Ma már sokfajta trágyát vásárolhatunk. Ezek nagy része figyelembe veszi az egyes kultúrák tápanyagigényét. Csak rajtunk múlik, milyen fajtát választunk (folyékonyat, kristályos szerkezetűt, granuláltat, vízben oldhatót és így tovább). Egyben mind azonosak. Trágyázni kis adagokban és gyakran kell. Az átlagos ásványi trágyák esetében a tápanyagellátás egyenetlen. A trágyázást követően intezív tápanyagfelvételre kerül sor, majd a tápanyagok mennyisége fokozatosan csökken, amíg nem kerül sor a következő trágyázásra.
A következő csoportot a ún. fokozatosan ható műtrágyák alkotják, melyeket elég 1-2 alkalommal alkalmazni a vegetáció ideje alatt. Ezek esetében a tápanyagfelvételt a talaj hőmérséklete és a növény tápanyagigénye szabályozzák. Gyártási technológiájuk szerint ezek valójában burkolt granulált trágyák, melyekben a granulátum magvát koncentrált egyszerű vagy összetett trágya alkotja, mely hidrofób féligáteresztő burokkal van bevonva (pl. Multicote, Multigreen).
Ez a burok meggátolja, hogy a tápanyagok könnyen a talajoldatba kerüljenek és még azelőtt kiússzanak, hogy a növény igénybe vette volna őket. A tápanyagok felszabadulása szempontjából nem a víz a fontos, hanem a talaj hőmérséklete. Magas hőmérsékletnél, mikor általában erősebb a napsugárzás is és a növények jobban nőnek, több tápanyag szabadul fel. Fordítva van ez ha alacsonyabb a hőmérséklet. Az ilyen trágya, mégha első megítélésre drágábbnak tűnik is, sokkal gazdaságosabb. 
A virágok termesztésénél elég a kiültetsékor az ajánlott mennyiséget a virágföldhöz keverni és a vegetáció ideje alatt (5-6 hónap) már nem szükséges az utántrágyázás. Hasonló képpen van ez a díszcserjék és örökzöldek kiültetésénél termesztőedényekbe vagy a szabad talajba.
Rendkívül érdekes a csomagolt hosszanható trágya a gyep szempontjából. A gyep nagy mennyiségű zöld anyagot termel, ezért sok tápanyagra, elsősorban nitrogénre van szüksége. A nitrogén a talaj legmozgékonyabb eleme, gyorsan kiúszik és nem lehetséges raktározni. Az átlagos trágyák használatánál tehát szükséges a gyakori trágyázás és ennek ellenére nem biztos a gyep jó minősége. A csomagolt hosszanható gyeptrágya megoldhatja számos gyeptrágyázással kapcsolatos problémánk. Elegendő a vegetáció ideje alatt csupán háromszor alkalmazni, kora tavasszal, nyáron és ősszel. A tápanyag mennyisége az egyes adagokban a gyep szükségleteihez van igazítva. Az alaptápanyagok mellett tartalmazza a szükséges mikroelemeket is, melyeknek köszönhetően a gyep élénkzöld, üde és jól táplált. A trágya finoman granulált, hogy a granulátumok a fű levelei alá essenek, megelőzendő így a granulátumok felszippantása a fűnyírás alkalmával. Szórógépek segítségével egyszerűen alkalmazható.
Van, hogy nem is olyan fontos mindent tudni az adott kérdéskörben, elég csak helyesen kiválasztani azt, ami a legmegfelelőbb.
Ez az elv vonatkozik az ön virágaira, díszcserjéire és gyepére alklamas trágya vásárlásakor.
Szólj hozzá